Végre túl vagyok az érettségin, hála az égnek, nem írok soha többé matekból, töriből, magyarból dolgozatot, meg nem is felelek ezekből. Bár még nem fogtam fel hogy kész, vége, még ott lapul a gondolataimban, ami a lelkiismeretfurdalásra késztet, hogy nem tanulok semmire... idővel majd elmúlik. Bár...lesznek az életben még sokkal nehezebb dolgok, azt mondják.
Remélem nem álmodok többé azzal az emberrel, akivel álmodtam... pedig már zsinórban 4-szer megtörtént. El kezdett foglalkoztatni, hogy miért van ez, mért pont most jön elő, de valószínűleg a feszültség miatt, meg hogy tudat alatt még mindig nem sikerült elszakadnom tőle. De érdekelne, hogy pontosan mit is jelenthet...

0 beszólás:

Megjegyzés küldése

About this blog


"Sokan kérdezik a fogalmát. Ki is az igazi nő és miért? S egyre többen kérdik... mert végképp nem értik. S a válasz, mely ott a van a szánkon nem adja meg a választ. Úgy tartják az igazi nő nem szép, csupán ápolt. De hatalmasat téved az, ki azt hiszi ennyi csupán elég. Az igazi nő, szép, bájos, egyéni, kedves, okos, intelligens. Az igazi nő belép a terembe és minden szem rá szegeződik. Csupán őt, csakis őt nézik. Legyen az egy pillanat vagy egy perc, az a pillanat az övé, csakis az övé, senki másé. Vannak irigyei, mert kinek nincsenek. De őt nem érdekli, csak ő érdekli abban a pillanatban. Hiú? Nem. Csak szép. Mert az emberek törődnek magukkal, törődnek, mert másnak akarnak mutatkozni. Többet akarnak mutatni mint amik valójában. A nő is egy ilyen lélek, a maximumot akarja mutatni. S emiatt hiába tekintik hiúnak és magabiztosnak. Legbelül ő is csak egy félénk lány, aki erősnek akar tűnni. S aki megkaparintja a lelkét az a mennyországba kerül...."

Rendszeres olvasók