A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érzelmek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: érzelmek. Összes bejegyzés megjelenítése

"Szenvedély. Egy hatalmas erő, ami akkor is emlékünkben él, mikor már régen elhamvadt. Egy csábító vágy, ami váratlan szeretők karjaiba taszít minket. Egy mindent elsöprő érzelem, ami ledönti a falat, amit a szívünk védelmére emeltünk. Egy olthatatlan szerelem, ami újra és újra fellángol, hiába is próbáltuk hamu alatt tartani. Igen. Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak, hogy élünk, és mentséget arra, hogy elkövetünk mindenféle bűnt."

"Ugye ismerős a tökéletes pár? A két rokon lélek, akinek szerelme sosem múlik el, a két szerető, akinek kapcsolatát sosem fenyegeti veszély, a férj és feleség, akik tökéletesen bíznak egymásban. Ha még nem volt szerencséjük a tökéletes párhoz, hadd mutassam be őket: ott állnak a legfelső tortakrém tetején. És mi a sikerük titka? Hát, kezdjük mondjuk azzal, hogy nem kell egymásra nézniük."

Na megvolt a kókuszgolyógyúrás, meg ettem is, és míg haza nem jönnek, addig tartanom kellene a rendet és olyan vagyok, mint bríí vandikemp, hogy minden kis koszatomot letörlök. Lehet néha utálom őket meg minden, de azért hiányoznak már, és míg koleszos leszek, akkor is fognak hiányozni, mert mégis a családom. És akkor én is hiányzom nekik, és akkor ha találkozunk egy kis hosszú idő után, tán nem ugatnak, meg cukkolnak, hanem kedvesek, és érzem most fog ez helyrejönni. Hogy egyre kevesebbet látom majd őket. Kezd kialakulni az a boldogságérzet, amit még korábban írtam. Legalábbis jelen pillanatban így áll a dolog. Már csak egy új szerelem kellene és teljes lenne a kép.
Még mindig el vagyok képedve, szinte nem hiszem el. Nagyon nem gondoltam volna, hogy ennyire jó lenne most a kapcsolatunk. Szóval nem tudom most normálisan avagy költői módon megfogalmazni, de nagyon jó érzés egy olyan valakivel lenni, aki iránt már nem érzel semmit, és ő sem hiszi azt hogy azért töltötted vele az időt, mert akarsz tőle valamit. Nemtudom, hogy a múlt után ezt egyfajta barátságnak lehet-e nevezni, mert kicsit túlzás lenne azért így hívni. Meg nem is. Szóval nemtudom most ez mi. De ha elfeledem egy percre a múltat, akkor nem tudnám őszintén megbántani. Viszont ha nem felejtem el, akkor bizony kapná tőlem sorra a megjegyzéseket. Tehát, kell egy középút. Én CSAK az ő oldalán, és CSAK annak az oldalán nemtudok állni, akire ő azt mondja hogy gyűlöli, és szájbataposná, közben pedig szerintem telljesen a szöges ellentét gondolja:) Pedig most mindkettővel jóban vagyok. Nem akarom ezt az állapotot elrontani, nem akarok kétszínű lenni. Mindkettőnek azt mondom amit gondolok, nem vetítek semmifélét. Ennél jobban nem tudom kielemezni.

Na végeztem a rendrákassal... mármint csak a földszinten... a szobám válozatlanul trágyadomb, ahogy mindig. De azt már nincs kedvem megcsinálni. Viszont, szégyen, nem szégyen, életembe először csináltam olyat, hogy rendet raktam itt lenn. Mindenhol: előszoba, konyha, étkező, fürdőszoba, nagyszoba. És tök jó érzés, kivéve azt, hogy porszívózni nem fogok, úgyis Zsombika hazajön és megin tele lesz minden morzsával és hangyával. Még a köcsög nap is kisüt, de minek? Olyan jó volt hogy kicsit hűvös van és esőszag... eshetne is, hogy locsolnom se kelljen:D... de asszem, hogy elslattyogok a boltba némi tejért és kekszporért, no meg kókuszért és csinálok nekik egy kis meglepit:)

ŰŰűű... tök jó kedvem van most. Már kurvarég voltam vidám... lehet a szarfeszt miatt hogy végre mehettem kicsit. Meg beszéltem egy forrais csajjal, aki tök jó fej:D És óó de várom, még 53 nap és megyünk a kepitölszitibe élni jááá! Aztán most a 6órási básszal megyek mamámhoz és telezabálom magam palacsintával, és aaa tök örülök most nem tudom miért:D Leszarok minden hülyét és bunkót rulllezzz!!!

Hiányzik az a teljes boldogságérzet, amelyet időnként érzek. Amikor minden tökéletes. Igen volt már ilyen, amikor nem is kívánhatok jobbat. Aztán minden megtörik és hirtelen tovatűnik. Mert két ellentét, és a pompa után a közvetlen szarrakás következik. Meg fordítva. Ha a tökéletességnek egy kis darabja is szétfoszlik, akkor szép sorjában dől össze az addig felállított többi jó dolog is. Nem lehet azt a kis darabot pótolni, és többé már nem tökéletes. Rengeteget kell várni egy újabb ilyen érzésre. És amikor már rájössz, hogy minden milyen tökéletes újra, akkor már nemsok kell hozzá, hogy újból lerombolják valamivel. Szeretnék boldog lenni, más segítsége nélkül. Magától kell hogy történjenek a dolgok, nem csináltatni, meg segíteni valamivel, mert az már nem lesz olyan tökéletes.

Be van dagadva a szemem. Érzem hogy tökre be van püffedve, és piros. Fáj. A sok dörzsöléstől és könnytől. Ma ha nem aludtam, akkor sírtam. Ha nem sírok, akkor próbálom visszafolytani. Lehet másnak súlyosabb problémái vannak, de eskü, inkább cserélnék vele. Nehezen bírom, amikor valaki ígér valakit, aztán nem tartja be. Velem folyamatosan ezt csinálják. Kurvára leszarják, hogy már tönkremegyek benne. Kurvára leszarják, hogy mit érzek. Igen hazudtam, és kurvára nem fogják föl, hogy miért.
Kurvára vártam, hogy betöltsem ezt a kibaszott 18-at, és hogy felnőttként kezeljenek, legalább egy kicsit. Kurvára vártam azt is, hogy letegyem a baszott érettségit, hogy normálisabbak legyenek velem, hogy még erre is képes vagyok, pedig nem gondolták. És mint ezt kibaszottkurva hiába. "Felnőtt lettél, mostmár tényleg hivatalosan, érettségid is van, innentől azt csinálsz és oda mész, ahová csak akarsz!" Hát a büdös nagy lófaszt! Semmisem változott. Ezt mások is megmondták, hogy ne várjak túl sok változást. Nem hittem nekik, mert bíztam abba, hátha ez változtat valamin. Hát igazuk volt.
Először töltsem be a 18-at...oké "Anya már 18 vagyok nemigaz hogy nemmehet sehova"....ez lett belőle. Aztán "Anya már megvan az érettségim is, azt mondtad, hogy utána bárhová elmehetek". A lófaszt. Nem igaz, hogy nem tudnak elengedni. Mit gondolnak pesten ki sem dugom az orromat a kollégiumból?
Az volt a bajuk, hogy hazudtam, másfél évig, hogy kikkel találkozok. Kurvára félreismerik a barátaimat, egyszer nem beszélgettek velük, csak a pletykás anyukának hisznek, aki azt híresztelte, hogy lebuzisztam a matek tanárt, meg még egy két dolog.
Bezzeg arra meg jó vagyook, hogy délután bemegyünka központba nézelődni, de mikor itthon beszélnék velük, tuti, hogy este 11-ig nem fekszik le senki.
Már fáj a szemem a bőgéstől. Én már nem tehetek ez ellen semmit, ha összefosom is magam. Ha "jó" lettem volna, akkorsem lenne ez másképp. Hiába éreztetik velem, hogy én vagyok a hibás, tudom, hogy nem, és ezt más is tudja, aki annyira ismer. Mindig belémbeszélik, hogy mekkora egy kurva ribanc vagyok, és nem érdekli őket más, aki tényleg szószerint az. Igaz, hogy volt egy ballépésem, ami igazából ilyen kis tini-faszság volt, de mért vagyok ezen kívül én kiskurva a hátam mögött CSAK két pasival, amikor más 16 évesen már túl van vagy 5-ön?? Bírom, hogy az dob el magától, aki kurvára nem ismer. Ha csak titokban, szép csendesen elolvasnák ezt a buzi blogot, anélkül, hogy utána valaki számon kérjen érte, hogy ezt hogy gondoltad leírni, meg azt, lehet más lenne a véleményük rólam. De mivel nemteszik, akkor így jártak.
Elegem van, és az a legszarabb, hogy nemtudok hova menni, vígasznak, vagy valami nyugalom szigetére, és eléggé gáz lesz az elkövetkezendő két hónap. Minden nap ezt átélni...áhhh...
És miért nem találkozhatok a barátnőimmel? Mert az egyik "lezbikus" és kihasználja, hogy én kis gebe vagyok ő meg melles, és egyszerűen letámad, és még a seggemet is kinyalja, a másik "narkós", mert van rá pénze is ugyebár, és talán már nekem is megvenné a cuccost, a harmadik meg csak abban a társaságban van. És én meg "annyira befolyásolható vagyok, hogy kis idő múlva egy lezbikus narkós vöröshajú lány" lesz belőlem.
És még egy dolog, amitől a falra mászok, hogy a drága exemmel nem lehet kommunikálni úgy, mint bárki mással, mert játsza a hülyét, és még engem éretlenezett le. Hát már elnézést ki itt az éretlen, mikor egy egyzerű hasonlatot nem ért meg??? Meg idétlen gyerekes válaszokat ad már bocsi, megint nem én vagyok az éretlen. Dugja a nyula seggébe a puruttya szar vasárnapjait. És én akkor mit szóljak bazdmeg??????? Amikor nekem minden egyes napom olyan, mont az ő vasárnapjai?? Egy igazi flegma fasz lett belőle, és eléggé fura ilyet írni róla, mert 2-3 hónapig full nem így gondoltam. És kurvára nem fog érdekelni ha ezek után letilt vagy töröl... azért csinálná mert besértődött. Más indok hülyeség lenne rá.

Azt vettem észre, hogy az amerikaiak sokkal jobban kimutatják az érzéseiket, mint mi magyarok. Ha valamit mondasz nekik, vagy történik valami vicces, vagy borzasztó, sokkal intenzívebben reagálnak rá, jobban meglepődnek, elszörnyűlködnek, vagy nevetnek. Sokkal nyitottabbak is. Vagy csak én vagyok ennyire közönyös?

A fene gondolta volna, de valahogy mégsem lepődtem meg rajta, hogy Michael Jackson meghalt. Tegnap délután, leállt a szíve, kómába esett, és a kórházban már nem tudták újraéleszteni. Rahodtsok rajongója van, akik a koncertjein magánkívül sírva ájuldozott. Azon sem lepődték meg, ha valami nagyon fanatikus öngyilkos lenne miatta:S:D Uhhhh...de azért elég durva, hogy nem él...

Olyan furcsa...de tényleg furcsa... nem merek még mindig előregondolni, hogy mi lesz 65 nap múlva... Pest...de még mindig olyan mintha nem lenne meg az a nyamvadt érettségi:D Igaz, hogy nem valami fényes, ha kicsit jobban megerőltettemm volna magamat, akkor egész büszke lennék, de persze így is teljesen jó, hogy megvan... igazából full olyan lett a végére, mint az írásbeli...egyiket sem tudtam kijavítani. De egyáltalán nem vagyok elkeseredve, a lényeg hogy megvan, és nagyon boldoggá tesz. A Zolié kitűnő lett, neki pedig illene gratulálnom. Nem marad el.

Reggel annyira izgultam, de annyira, hogy az a két-három kis kókuszgolyó majdnem kijött, amint lenyeltem. Már ott tartottunk, hogy bemegyünk a terembe. Kezemben a toll... majdnem kicsúszott az izzadt ujjaim közül. Az ingem is tisztára átázott... igazi stresszbomba voltam. Míg a Teca meg a Bekes feleltek, addig én már remegtem is, éreztem, ahogyan ritmikusan lüktett az egész testem. "Come on, Zsuzsi"...na onnantól kezdtem kényelmesebben érezni magam, és kicsit lazítani, hisz nem volt az annyira borzalmas. Minden tételre kaptunk egyenként egy csomó időt, szóval mondhatni, hogy unalmas volt. Magyarból Kaffkát húztam, Az átváltozást, töriből azt a nyominger klasszikus ipari forradalmat, informatikából, amiért a legjobban szartam, a webes-keresést. De máá olyan éhes voltam, hogy már fájtak a kordulások... és ráadásul le is lassult a haladás. Szóval kár volt annyit izgulni.

Bankettról meg persze, hogy elkéstünk. És persze hogy nem hagytak ki a többiek egymás mellett 3 helyet, mert hézagosan kellett ám leülni. De ettől eltekintve, egész jó volt az este. Mindenki jófej volt, és aranyos, széjjelfotóztam mindenki, rengeteg idióta kép született. DE! A desszert az tényleg szar volt. Slendrián.

Viviéknél aludtunk, a Szinti meg én. A Vivi fosott, hogy balhé lesz, de végülis nem lett. Viszont, hogy milyen kis rendes öccse van:D.. Tünemény!...Nem mertem kimenni a wc-re mert nem akartam összetalálkozni se az apukájával, se a banyával, szóval csak úgy kisurrantam. Halkan, nehogy meglásson a gyerek. Visszafele ugyan észrevett, nagy lendülettel hátrafordult a székkel, én meg mondtam, szia. Visszakérdez, hogy tesssék??!!!! Hát mondom SZIA. Ja biztos - :D - nem hogy köszön volna vissza, csak annyit mondott, hogy ja, biztos:D De ez még semmi...a Szintié durvább volt...Indulunk reggel... megyünk le a lépcsőn, és ő is köszön a gyerkőcnek..Szia! M: Neked meg nem! Sz: Hát akkor neked sem! M: Nem szeretem a fárasztó embereket hallod? hallod? HALLODDD? hát már nemazé...egy sziát kevésbé fárasztó mondani mint itt lázadozni:D ejnye ejnye:D
Aztán felugrottunk pestre, és jöttünk is haza. Beíratkoztunk. Mostmár szuperbiztos:)

Atomhihetetlenmocskosan fantasztikusan hiperkozmikusmocsadéktrágyaszuperhekusosan lávtöbletkukoricatrancsírosnyáladékoscédétokkal bevont marcibánfososhányadékbanán módon izgulok én nemtudom, éjszaka megpróbálok aludni, kétlem, hogy sokat fogok. Az izgulás, elég gyenge kifejezés ahhoz képest, amit érzek, sose izgultam még ennyire. Még akkorse amikor annak a köcsök jetynek megmondtam anno hosz szeretem, ahhoz képest ez kutyafasza.
MEGHALOK BAZD MEG!

Úgy várom már a kedd estét. hogy túl legyünk ezen az egész szarságon...már mindenki kb leérettségizett..mi meg még nem. Nem tudok mit kezdeni az informatikával, ha összefosom magam, akkor se fogom jobban tudni. Nem az én világom az operációs rendszer, meg a CPU és a hasonló szarok. Szeretném mostmár azt csinálni, ami érdekel nemilyen blőőő informatika. Nem leszek se matematikus, se informatikus, se történész, se politikus, se újságíró, se építész, se statikus. Ne gondold azt, hogy ki tudja! Én tudom. Oké, hogy alap dolog ma már az érettségi (még egy nap, mingyá szörnyethalok), de mond már, ki kíváncsi arra, hogy az X csatában melyik tervüket gondolták meg, amiből kurvára nem lett semmi.
Jó lenne már belevágni a nyárba, bulizni látástól mikulásig...ez lesz az utolsó szabad nyaram jó sokáig. Magányos vagyok eléggé, jó lenne, ha lenne velem valaki. Szükségem van valakire. Ha összejön idén nyáron valami (nemhinném, télinő vagyok), az is rossz lenne, mert szeptembertől nem tudnék vele lenni, mert kb hétvégén is pesten leszek (nézdmár, de optimista). Nekem az kell, hogy minden nap lássam. Vagy legalább is nem egyszer egy héten. De nem érdekel, lesz, ahogy lesz, de nem akarok sokáig egyedül maradni.

Na végre értelmesebb fejem lett. Bár pár hét múlva megin trutyi lesz de mindegy. Vettem új szandált is amitől a zsanettériumnak már feláll a szőr a hátán mert mindenkinek ilyen van, ami csupám annyit jelent hogy csak a boltba lehet most kapni, nagyon senki lábán nem lehet látni az utcán. Ezért nem vesz senki, mert mindenki ezt hiszi haha:)
Holnap múzeumok gudnájtja, amire megyek, aztán meg már utálok várni keddig, már egy csomóan túl vannak ezen a mocsok érettségin. Utána szabadság. Anyám is megmondta hogy freedom, aztán megemlítem hogy félegyháza, ami kb a szomszéd falu aztán oda nemá, mert messze van...Majd pont...

Ú de rá vagyok izgulva a témára. Neten is csak ezeket kutatgatom hátha megtudok valamit, hogy hogy lehet valakiből tetováló. Kérdezgetek mindenkit, remélem pár nap múlva nagyon okos leszek ezen a téren WÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ. Valahol kell kozmetikusi végzetség, valahol nem, de ha meg nem hivatalos helyen (pl tanfolyamon) tanulom, akkor nem lesz róla papírom, de van, aki olyat csinál hogy tanul valakinél, aki maszekba nyomja és már a tudatlanság legszélén állok most...Várom, hogy visszaírjanak.

Kitűztem magam elé egy célt, amit nagyon szeretnék megvalósítani a jövőben. Itt Kecskeméten nem sikerült, de nem engedhetem hogy csupán a kis hely miatt feladjam. Budapesten újrapróbálkozok, szerintem atomkevesen nézik a blogomat, de ha valaki tud Pesten valami szupertehetséges tetoválóművészt az feltétlenül írjon ide egy kommentárt!! Végre kitaláltam mi szeretnék lenni, ami nem jár most semmiféle homállyal, ez egy konkrét, meghatározott cél. Ráadásul meg lehet belőle élni is, meg a vele járó élvezet is jó:) asszem... Na szóval feltétlenül szóljatok. Köszi előre is.

Június 22-én indul a megszokott angol tábor (hát valakinek már megszokott), most megyek másodjára. Amerikaiak jönnek ide Kecskemétre, hogy minket tanitsanak a nyelvre. A saját költségükön jönnek ide, nekünk csak annyit kell beadni, hogy enni tudjanak (5000 ft/fő), de mivel egy kis protekcióval rendelkezem, plusz egy pár napot kihagyok az elején, ezért nem kell fizetnem hehe:P De ez szolgálati titok ám szóval cssss:+ Már várom, mert tavaly is tetszett... ez a társaság elég jó szerintem, aranyosak, nem fikáz senki semmit meg senkit, mindenki elfogadja a másikat, mert ez az eszme működik ott. Remélem ilyen nemkívánt személy nem lesz, van egy két tippem, de remélem csak hülyeségeket gondolok és megsem kellett ennek fordulnia az agyamba... sztem témázni fogunk róla a Borival... és visszajönnek az emlékek.

Egy új életet indítottam mostantól. Nemtudom hová lett a régi Zsuzsi. Egyszerűen eltűnt, megszűnt létezni. Nemtudom hová tenni magam, még formálódok, mert nemigazán találtam rá magamra. Egy kis részemet már megtaláltam, ami úgy az életemnek egyszámjegyű pár százaléka. Nem döntöttem el milyen úton próbálkozok tovább az önmegvalósítás felé, de előbb-utóbb célhoz érek. Eddig azt hittem olyan maradok, amilyen ez előtt voltam, de bebizonyosodott, hogy nem az igazi. Pár dolog még a régi, amin nem igazán tudok változtatni, de ez is ízlés és életforma kérdése. Arra is kíváncsi vagyok, hogy Pesten milyen leszek és hogy fogok videlkedni. Magamat próbálom mindig adni. Persze a természetem az olyan, amilyen. Nem tudom, mi a normál, egyesek szerint nincs ilyen hogy normális. Kinek mi. Ez one. Majd kiderül. Ahogy esik, úgy puffan.

Írok most ide egy fölösleges halandzsát, csak hogy lássam hogy hogy alakítgassam az inmár nemszámolomhagyadik blogomat. Majd kitörlöm hamarosan. Vagy mégsem, hogy legyen valami kis bevezetőszöveg az újraindulásnak. Most pedig halott vagyok, egy semki, de érzem, nemsoká feltámadok és újra élni fogom a magam kis életét, de lehet egy újabbat, szebbet, örömtelibbet. Most éppen bevagyok lepve a tanulással, a következő héten törit, az utolsó héten meg infot kéne tanulni, hogy minél frissebb legyen a cucc az agyamban. Eddig egészen jól állok az érettségivel. Csak az az informatika ne lenne nyanvadt kettes. Most képzeld el...rosszul importáltam be az excel táblázatba a forrást és így txt formátumba mentette el, az egész nulla pont lett, lehetett volna minimum úgy 20, és hármas lett volna az a nyanvadék....és nem kellene tanulni akkor annyira azt a fölösleges szóbelit..ehhh...de a többi jó lett úgy magamhoz képest, és ahhoz is képest, hogy leszartam az egészet.
  • matek 2 (nem meglepő)
  • informatika 2 (ha jól raktam volna be...:@)
  • töri 3 (no comment)
  • magyar 3 (két pont és 4-es)
  • angol 4 (azt hittem szarabb lesz)
Új hóbort: nem helyett negativ.

About this blog


"Sokan kérdezik a fogalmát. Ki is az igazi nő és miért? S egyre többen kérdik... mert végképp nem értik. S a válasz, mely ott a van a szánkon nem adja meg a választ. Úgy tartják az igazi nő nem szép, csupán ápolt. De hatalmasat téved az, ki azt hiszi ennyi csupán elég. Az igazi nő, szép, bájos, egyéni, kedves, okos, intelligens. Az igazi nő belép a terembe és minden szem rá szegeződik. Csupán őt, csakis őt nézik. Legyen az egy pillanat vagy egy perc, az a pillanat az övé, csakis az övé, senki másé. Vannak irigyei, mert kinek nincsenek. De őt nem érdekli, csak ő érdekli abban a pillanatban. Hiú? Nem. Csak szép. Mert az emberek törődnek magukkal, törődnek, mert másnak akarnak mutatkozni. Többet akarnak mutatni mint amik valójában. A nő is egy ilyen lélek, a maximumot akarja mutatni. S emiatt hiába tekintik hiúnak és magabiztosnak. Legbelül ő is csak egy félénk lány, aki erősnek akar tűnni. S aki megkaparintja a lelkét az a mennyországba kerül...."

Rendszeres olvasók