Ülök a melegbe ázva és kimerengek. A szellő dobálgatja ide-oda a hársfa száraz terméseinek kis levelét, és azon tűnődök, vajon a többi levél, ami zöld, mikor társul a kisebb barnább levélkékhez. Valószínű elkell tellnie pár hónapnak, hogy meglegyen, amikor már a hóba fagyva élem kis koleszos pesti életemet. Az utóbbi pár napban nem éreztem ezt túl sürgősnek, mert történtek kellemes dolgok.
Nézem az embereket. Vannak, akik boldogok, és vannak, akik szeretnének azok lenni. Van, aki vak, de olyan is, aki reálisan lát. Én most úgy érzem, az utóbbi kategóriában vagyok. Nincs semmi befolyásoló tényező körülöttem. Bár a nap fontos dilemmája ez a hajvágás, hogy megtegyem vagy ne? Ha megteszem, megbánom, ha nem, akkor meg unom mint az állat, de szerintem ez majd csak a fodrásszékben ülve fog kipattani, hogy hogyan tovább:D
Írni akartam, de elszállt az ihlet, mert anyám annyit szédelgett a hátam mögött, míg aztán elfelejtettem az egészet. Az államba már napok óta pattog egy idegszál, amitől a falra mászok.

0 beszólás:

Megjegyzés küldése

About this blog


"Sokan kérdezik a fogalmát. Ki is az igazi nő és miért? S egyre többen kérdik... mert végképp nem értik. S a válasz, mely ott a van a szánkon nem adja meg a választ. Úgy tartják az igazi nő nem szép, csupán ápolt. De hatalmasat téved az, ki azt hiszi ennyi csupán elég. Az igazi nő, szép, bájos, egyéni, kedves, okos, intelligens. Az igazi nő belép a terembe és minden szem rá szegeződik. Csupán őt, csakis őt nézik. Legyen az egy pillanat vagy egy perc, az a pillanat az övé, csakis az övé, senki másé. Vannak irigyei, mert kinek nincsenek. De őt nem érdekli, csak ő érdekli abban a pillanatban. Hiú? Nem. Csak szép. Mert az emberek törődnek magukkal, törődnek, mert másnak akarnak mutatkozni. Többet akarnak mutatni mint amik valójában. A nő is egy ilyen lélek, a maximumot akarja mutatni. S emiatt hiába tekintik hiúnak és magabiztosnak. Legbelül ő is csak egy félénk lány, aki erősnek akar tűnni. S aki megkaparintja a lelkét az a mennyországba kerül...."

Rendszeres olvasók